Azért a művészbejárat címet adtam a mai bejegyzésnek, mert 1, valami ehhez hasonló hangulatom támadt, 2 mert felkeltette az érdeklődésem a Művészbejárat elnevezésű, kortárs művészeti happening :D, ami az Ady művházban kerül megrendezésre, jövőhét péntek-szombaton (március 11-12). Fellépnek a Zagar, a Magashegyi Underground, a Kiscsillag...és még sokan mások.
A hőemelkedés alatt pedig nem azt az állapotot értem, amikor megemelkedett a testhőnk, hanem....erre a legjobb a Magashegyi Underground: Szívtakarítás c. száma :)
Számomra már a művészbejárat szó izgalmasan hangzik. Egy misztikus klikk. Amolyan fekete-fehér werkfilmes, szmokingos, nagykalapos, csavarthalyas, szipkázós kávéházi...
Idézet:
"A szívem spammel van tele..." /Magashegyi Underground: Szívtakarítás/
"Nem neked hibás a kódod, a világ lett ilyen hülyén boldog. A jövőt is árusítják, olcsó pénzen utánad dobják." /Magashegyi Underground: Hőemelkedés/
Más:
Imádom az erkélyeket. Sok lehetőség van bennük :) erről jut eszembe-még mindig-
Felhívás: UNDERGROUND HASTÁNCOT MISKOLCRA!!! :D
Eddig még senki nem csatlakozott a mozgalomhoz. Elszomorító.
Most épp dolgozok, 7:30-ra jöttem, vettem sajtos-hagymás kölesgolyót és tönkölybúzát rágcsának :) -ebédem még nincs- valamint isteni forró Acai teát szürtyölök :D
Reggel csodásan sütött a nap, amikor utaztam. Kb. 2 épülettel mellettünk van egy nagy háztömb, aminek olyan szép csillogós a vakolata-vagy hogy hívják, szóval a burkolata-. Amikor rásüt a nap, olyan, mintha csillámporral szórták volna meg. Lenyűgöző. Azt hiszem órákig tudnám nézni.
Miért is van lelkiismeret furdalásom? Tegnap volt a legkisebb öcsém születésnapja. Reggel úgy indultam otthonról, hogy fel kell hívni, ha hazaért suliból. Délelőtt is emlékeztettem magam egy párszor, kiírtam tapadós "ne felejtsd el" cetlire, aztán nyakunkba szakadt a munka, véget ért a nap, elindultam haza, természetesen a cetli nélkül, ettem, tusoltam, kidőltem.....elfelejtettem. Nagyon sajnálom. Ma reggel megint eszembe jutott, és még rosszabb, hogy megint meg kell várnom a délutánt, mire hazaér suliból. Haragszom magamra, hogy kiment a fejemből. Sajnos ez elég rossz tulajdonságom. Fel kell jegyeznem ötszázezer helyre dolgokat, amiket nem szabad elfelejteni, különben...az történik, ami tegnap. Szórakozott vagyok és kissé figyelmetlen, úgy állandó jelleggel. Talán megtanultam kezelni, hála az emlékeztetőknek és a "ne felejtsd el" cetliknek, de még így is becsúszik 1-2 gixer. És most mocsokul érzem magam. De remélem sikerül helyreállítanom a kis lelkivilágát! Tegnap volt 12. Csatolok egy képet róla, amit még akkor készítettem, amikor Nálunk volt, és arcfestettünk tavaly :) Íme:
Huncut kissrác, de azért még imádnivaló.
Mai cikkajánló:
http://www.life.hu/tested-lelked/onismeret/20110301-az-on-the-spot-exkluziv-riportja-egy-irani-fotostudiorol.html
Iránról és az ott "élő" Nők helyzetéről szól, érdemes a kisvideót is végignézni.
http://www.life.hu/sztarszerzok/20110301-a-fel-orszag-csak-szexel-a-facer-pasi-naplojabol.html
Nem tudom, a kommentezők miért tartják sz@rnak a facér pasi cikkét. Szerintem jó. És egyetértek a lényegével, ami számomra az, hogy egy mocskosul ordenáré, fizikai világban élünk, amiről és ellen is mi tehetünk. Viszont nem gondolom azt, hogy össze kellene fognunk bármiért is, vagy bármi ellen is. Mindenki élje úgy az életét, ahogy az Neki jól esik-természetesen úgy, hogy mást ne korlátozzon, de ez evidens-. Nem szükséges senkit sem meggyőznünk arról, hogy nem csak a pénz istene létezik, vagy, hogy létezik-e egyáltalán bármilyen isten, vagy, hogy ne állati ösztönöktől vezérelten keféljen/dugjon-elnézést a kifejezésért, de erre nincs jobb szó-...stb. Mindenki maga lássa be, mire van szüksége, hogyan képes boldogan élni, s aszerint cselekedjen. Persze, egy fecske nem csinál nyarat, mondhatnánk, de nem is kell csinálnia, mert van aki a telet szereti. A lényeg, hogy nekünk süssön a nap, a lelkünkbe, amit talán majd az arra fogékonyak észrevesznek, és akkor már kettőnknek, hármunknak, sokunknak süt a nap a lelkében, ami csak fényesebb és fényesebb lesz.
Még mindig isteni idő van, kimentem ebédért a főziházba, burgonyaleves, karfiolos husi rizzsel a menü :P Sorbanállás volt, és rájöttem, hogy mennyire türelmetlenek az emberek. Van akit pusztán a sorbanállás gondolata is kiborítja? Biztos vagyok benne :) Holnapi témám a slow life lesz! CU!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése