Zene:
Miért? Mert ez jutott eszembe. Megszakad a szívem.
Amikor kicsi voltam, és növekedtem, fájt a lábam. Mert nőtt, fejlődött, változott, és ez fájdalommal jár....mindig. Vártam már, hogy megnőjek és vége legyen, de mindig figyeltem és berajzoltam az ajtófélfára, hogy hol tartok éppen. Vártam, hogy elkezdődjön, vártam, hogy átéljem, és vártam, hogy vége legyen. Néha még a mai napig éreztem a lábamban a fájdalmat. Azt mondtam....fáj és "mocorgós". Változott. Mostanság lélekben változtam, talán fejlődtem, s változok/fejlődök még mindig, töretlenül. Ez is fáj. Még jobban, mint a lábam. A lábamat nem éreztem, ha a figyelmem másra tereltem, játszottam vagy aludtam. A szív nem nyugszik, nem áll le, nem kapcsol ki. Szüntelenül dolgozik, dobog, érez. Nagyon jól megkonstruált masina, de éppolyan elcseszett is. Éppen ezért mindig fáj. Nincs szünet, pusztán enyhülés lehetséges.
A könnyek segíthetnek? Enyhíthetnek a szív fájdalmán, a fejlődés következményén? Kétlem. S most még alkalmam sincs rá. Gombóc a torkomban, akadozik a hangom, üveges a szemem, nagyokat nyelek. Hogy miért? Mert még nincs itt a bánat ideje. Meg kell várnom míg "csend" lesz körülöttem.
Olyan érzelmek születtek/születnek meg bennem, amikről úgy gondoltam képtelen vagyok a megélésükre. Mert erős vagyok, mert elkerülnek, mert kivédem. Tévedtem. Megtaláltak azok a kib@szott sárkányok. Hiába bújtam el, vettem álruhát, bújtam más bőrébe....."kiszagoltak". S most eljött a harc ideje. Meg kell küzdenem, mert tudnom kell képes vagyok-e rá. Talán már vártam is ezt, mint a lábfájást.
S, hogy milyen érzés ilyen állapotban minden mással foglalkozni, dolgozni, hallgatni, észnél lenni, nem befordulni, élni, létezni, funkcionálni....? Pokoli, de ez egy szükséges rossz. Továbbra is a legfontosabb tényező az idő.
És igen, későn érő típus vagyok -ahogy fogalmaznának-, de legalább "érő". Úgy gondolom ez a lényeg. Nem az, hogy mikor, hanem az, hogy igen, valamikor.
Nemrég olvastam Szily Nóra interjúját Lakatos Márkkal. Linkelném, mert nagyon jó cikk, és szimpatikus a "hangulata".
http://www.life.hu/sztarszerzok/20110213-lakatos-mark-igen-meleg-vagyok-szily-nora-interjuja.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése