Bújjék :)

Zene:

Magashegyi underground-Szeplős váll

(Mert a szeplők őszinte hódolója vagyok, és csak sajnálhatom, hogy nem szeplős a vállam, vagy az orrom :), de ahogy mondani szokás, ami késik, az csak a vonat.)
Nem mellesleg, este magashegyi koncertre megyek :P Lehet irigykedni, vagy velem jönni :)
Egy iszipiszit azért remélem nem úgy indul az új év, ahogy az idei véget ért. Többek között azért, mert éppenséggel egy kisebb vírust küzdött le a szervezetem.....a kis kitartó. Imádom az immunrendszerem és a T-sejtjeim :) Na meg a magashegyit, amit tán még betegen sem hagynék ki :P

Ez a poszt pedig csupán azért született, hogy boldog új évet kívánjak!
Akkor, hát: BUÉK mindenkinek!

Köszönöm az eddigi kitartó figyelmet, remélem töretlenül haladunk tovább jövőre is, együtt, gondolatban, kéz a kézben. Ilyenkor szokás valamilyen összegzést is tartani, írni, végezni, de azt meghagynám a halálos ágyamra. Viszont pozitív évet zárok. Megtaláltam a hivatásom, a célom, így már nem csak munkám van, és össze-vissza, innen-onnan szette-vette tudásom, hanem egy incurka tapasztalatom. De attól még szette-vette maradok :)

Napi irodalom:
-Még idén egyet, ha lehet, mely számomra amolyan iránymutatás, jelenlegi kedvencem-

"Ha majd elindulsz Ithaka felé,
válaszd hozzá a leghosszabb utat,
mely csupa kaland és felfedezés.
A Küklopszoktól és Laisztrügónoktól,
s a haragvó Poszeidontól ne félj.
Nem kell magad védened ellenük,
ha gondolatod tiszta és egyetlen
izgalom fűti tested s lelkedet.
A Laisztrügónokkal, Küklopszokkal, a bősz
Poszeidónnal sosem találkozol,
hacsak lelkedben nem hordozod őket,
hacsak lelked nem áll velük utadba.

Válaszd hozzá a leghosszabb utat.
Legyen minél több nyári hajnalod,
mikor - mily hálás örömmel! - először
szállhatsz ki sose-látott kikötőkben.
Állj meg  a föníciai pultok előtt,
válogass a jó portékák között,
ébent, gyöngyházat, borostyánt, korallt,
és mindennemű édes illatot,
minél többet az édes illatokból.

Járj be minél több egyiptomi várost,
s tanulj tudósaiktól szüntelen.
Csak minden gondolatod Ithaka legyen,
végső célod, hogy egyszer oda juss,
de ne siess az úttal semmiképp.
Inkább legyen hosszú, minél hosszabb az út,
hogy évekkel rakva szállj ki a szigeten,
az út aratásával gazdagon,
s ne várd, hogy Ithaka majd gazdagon fogad.
Neki köszönöd a szép utazást,
mit nélküle sosem tehettél volna meg,
hát mi mást várhatnál még Ithakától?

Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is,
a szerzett tudásból s tapasztalatból
máris megtudhattad, mit jelent Ithaka."

/Konsztantinosz P. Kavafisz (1863-1933)
Fordította: Somlyó György
in.: Paulo Coelho: A Zahir, 7.o./


Ölelke mindenkinek!
Zsizsik

ui.: alapvetően nem vagyok "görcsös" szilveszterező, nem hinném, hogy ezen a napon mindenkinek kötelező a víg kedély, szórakozás, mulatozás, részegedés. Annyit kívánok csak, érezze mindenki magát úgy, ahogy a legjobban esik.

Kikmóka :)

Zene:

Brenda Lee-Rockin around the xmas tree :)

Először is:
ÁLMOS VAGYOK!!!! :)

De nagyon. Tegnap nagyon sokáig fent voltam, pontosabban ma hajnalban feküdtem le. Befejeztem az összes megrendelést. Hajnal vagyok, de nem bírom a hajnalozást :) Ambivalens vagy mi a szösz :)
Festés, gyurmázás, ásítozás......ma pedig postázás. Remélem a szerdai csomagokat a királyi postának sikerül péntekre kézbesítenie :)
Akadtak igazán kreatív és érdekes felkérések, de erről bővebben a tematikus blogon, illetve magamnak, mert van aminél titoktartást fogadtam :)
Kedves barátnőmnek és párjának ajándék kanalakat is készítettem az új gyurikból, remélem azok is megérkeznek a bombabiztos csomagolásban (stresszűző pukkanós fólia, boríték és társai).

Napi irodalom:
"-Az emberek azért ajándékoznak egymásnak virágot, mert a virágban benne van a Szerelem igazi értelme. Aki megpróbálja birtokolni, az látja, hogy mint hervad el a szépsége. De aki csak nézi a mezőn, annak mindig megmarad."
/Paulo Coelho: Brida, 244.o./


Ma, fájó szívvel ugyan, de kiolvastam a Brida c. könyvet. Talán holnap újra kezdtem, és boszorkány akarok lenni :).

De miért is kezdtem el írni ma?
A kikmóka miatt. Tegnap a Kikbe kellett rohannom egy utolsó pólóért, zárás előtt még megvettem, s rögvest összefestettem :) Kínrím, ahogy szokás mondani.
A kasszánál álltam, előttem egy anyuka a kislányával. Mellettük egy halom játék, köztük egy talán strucc, mert hosszú nyaka volt, és madárszerű teste, de világoskék színe megtévesztett. Pontosabban, hogy trendi legyek, facebook kék volt :) A lényeg, hogy a kezén volt egy üvöltő TRY ME felirat, mely nyomkodásra szólított. A kislány persze megnyomta és édes zenébe és táncba kezdett a plüssfigura.
De olyannyira édes volt a zene, hogy rögvest táncra keltem. Persze visszafogottan, amolyan áruházi táncra :) Nagyon tetszett a kislánynak is. Egyszer, mint minden, ez is véget ért. Azonnal, talán a tudatalattim adott hangot kívánságának, megszólaltam, 'Még egyszer!!!' Rám somolygott a kislány, majd az anyukájára nézett és arrébb ódalgott. Aztán pár másodperc múlva rám nézett, rákacsintottam, s újra megnyomta. Táncra fel :) Ő élvezte a mókát, és én is. Anyuka talán már kevésbé, az eladókról pedig már nem is beszélve, de gondolom ők napjában kb. 60x hallgatták már végig, talán érthető az unalmuk. De kérdem én, hogy lehet ezt megunni? :)
Ez volt hát a Kikmóka :) Remélem ha egyszer lesz egy gyermekem, nem fogok addigra besavanyodni, és együtt táncolunk majd a fbkék strucc zenéjére a karácsonyi forgatagban :)

Ölelke!

Havazás

Zene:

Magashegyi underground-Szívtakarítás

(Először is: Itt mindenki nyomon követheti munkásságom:
Zsizsik-krea blog)


Helló mindenkinek, utólag boldog mikut, előre karit, meg újévet, no meg sok-sok boldogságot :)

Nem tűntem el, csak annyira sok az ünnepek előtti megrendelés, hogy teljesen el vagyok havazva. Olyannyira, hogy már a tájat is fehérben látom. Vagy csak áldott jóstehetség vagyok, és érzem, hogy fehér karácsonyunk lesz :) Ki tudja.
Múlthét vasárnap találkoztam egy igazi, valódi, real....fokoznám, de már nem tudom...boszorkánnyal. Éreztem valami furcsa, megmagyarázhatatlan, szakrális dolgot....ki érti ezt? Talán nem is kell.
A lényeg, hogy nem panaszkodok, öröm a sok rendelés, csak másra nem igazán jut időm. De ne higgyétek, hogy eltűntem, időnként benézek, olvasgatok. Olyan vagyok, mint a bumeráng. No nem görbe, hanem visszatérős :)

Személyes hír, tegnap előtt óta 26 éves vagyok :) Kaptam zsizsikes tortát, óriás rénszarvasos Rudolf mamuszt, Paulo Coelho könyvet, szilikonos -nem cicit- hanem sütőformát, és egyéb meglepetéseket. Örültem. Kívántam, fújtam, jó volt.
Persze korán sem érzem magam ennyinek, ha ez egyáltalán soknak számít.

Más: a "Zsizsik brand" töretlenül fejlődik, amire külön büszke vagyok, de nagyon-nagyon, meglátjuk mi lesz, örömmel tevékenykedek, néha nézzetek meg. Ilyen ez a popszakma, ahogy mondják. Én meg csak festek és gyurmázok éjt-nappallá téve, szívem-lelkem belegyúrva mindegyikbe. Talán ezért is oly nehéz az elválás, és oly örömteli a viszont látott boldogság :)

Ölelke mindenkinek!
Zsizsik