Fitten vagy már fáradtan :)

Zene:

Mert illik a mai naphoz :P Volt fight erobik is :D Meg sok minden más. Bruce Lee meg a "the best"-ek között van :D
Nos....egy újabb fittnapon vagyok túl. Betti barátnémmal. Nem kicsit fáradtan :D De ez erről szól, erről kell, hogy szóljon. Amikor ott vagyok csinálom, megállás nélkül, mert élvezem. Szól a zene, jó a hangulat, és mozgásban vagyunk. Amikor viszont közeledik a nap vége és megpihenek akkor jön az a ......vváááá de álllaaaatt vagyok....érzés :D Már megint. Ám, mintha egyre jobban bírnám, van egy ilyen érzésem. De ismét megfogadtam, hogy többet nem iszok rumot, mert fáj a seggem megint :D:D:D Viccet félretéve ez egy vicc :D Amit már nem is tudok elmesélni, mert elfelejtettem, de a lényege valami férfi szüzesség elvesztéséhez, a rumhoz és a seggfájáshoz kapcsolódik, no meg a fogadalomhoz :D Viszont ebből számomra csak a rum következményeként jelentkező seggfájás maradt meg, amit azóta is emlegetek, ha -mint pölö most- izomlázam van és igen, fáj a fenekem :D

Szóval fight erobikkal kezdtünk. Jó volt. Tetszettek a harcias elemek, kiütöttem mindenkit képzeletben :P Aztán jött a várva várt Zumba, ami sajnos most annyira nem tetszett. Más volt az oktató, és a stílus is. Persze ott élveztem, és csináltam, mert mozgásban voltam, de nem állt hozzám közel. A Nivea Fitt Tour-on, akik tartották, az sokkal inkább közelebb állt hozzám stílusában, hangulatában, zenei világában. Aztán érdeklődtem a sparrowbic után és megfogdostam a sparrowbag-eket, amik egyébként babapiskóta alakú kib@szott nehéz homokzsákok :D. Szerény véleményem szerint (szvsz), annyiban jobb/másabb -sok minden más mellett- a súlyzós edzéshez képest, hogy ha tegyük fel elutazik az ember, és magával vinné az edzéséhez szükséges eszközeit, akkor ezt egy súlyzókészletnél elég erősen "megszívja". Míg a sparrowbag-ből csak kiöntöd a homokot, aztán a nyaralóhelyen/tengerparton/játszótéren visszalapátolod a szükséges mennyiséget :D Így mobillá válik az eszköz, és kis helyen is elfér :P
A pici szussz után jött a végső döfés a Czanik Balázs által tartott capoeira erobik....Nagyon jó volt, de nagyon kemény. Az összrendezvényt tekintve a technikai háttér hagyott némi kívánni valót maga után, legfőképp a hangosítás, büfé, illemhely, öltözők....de ez -persze nem elhanyagolható- részletkérdés. És nosztalgiáztam is, mert a Selyemréti Általános Iskolába jártam alsós éveim alatt. Csak sajnos olyan a memóriám, mint az Ementáli sajt, így szinte már semmiről sem tudtam, hogy merre található :)

Ezután indultunk Sajószentpéterre, ugyanis ott is tartottak 3-tól egy Zumbát, amire beszerveztem Édesanyámat is. Összességében jó volt, csak picit sajnálom, hogy a Major Anitás csapat jött le, mert így Anya nem igazán élvezte, nem az Ő stílusa volt. A Nivea Fitt Tour-osat szerintem sokkal jobban szerette volna. Majd hazaslattyogtunk, családoltunk, csacsogtunk, öcsiztem, majd irány haza. Már mosattam egy adagot a mosógéppel, és teregettem is, de lám még mindig fent vagyok, pedig hulla vagyok. Most megyek tusolni, aztán csucsu. Holnap pedig nagy póló és zászlófestések vannak a terveim között. De 11-nél hamarabb nem tervezek ébredést :P

Csóközön!CU!

Shoppingolás, miegymás, félistenek....:)

Zene:

Nagyon jó múzik :) A csajszit meg meghipnózta a hapsi...a galád :P A klipp is nagyon jó, nekem tetszik, és szeretnék olyan rózsaszín "csík"szemüveget :)
Ma elég mozgalmas napom volt -bár még nincs vége-, szóval ezidáig. Nem dolgoztam, kivettem egy kis szabadságot. Egyrészt lejár lassan a személyim, azt intéztem -szuper sztárfotó készült rólam :P-, másrészt tingli-tanglizni, shoppingolni mentem :D
Vettem pólófestéshez pólókat, pirosat meg zöldet -tervszerűen-, és még sorolhatnám. Terveim szerint hétvégén elkészítem a "megrendelt" pólókat, miegymásokat :) A zászlóhoz is vettem anyagot, remélem beválik majd.
Jót tett a lelkemnek a mai nap. Gyönyörű idő volt, napfürdőztem amennyit csak lehetett.
Kétszer is együtt utaztam egy fiatalka fiúval a buszon. Gyönyörű fogai voltak :D Mint egy macsó colgate reklámban, olyan ggggrrrrr...... az ember lánya csak nézi a száját, a fogait, és már el is képzeli ahogy harapdál és tépked vele, amúgy ősemberesen...:D:D:D Igen, ez plátói rajongás. Lobban, majd kihuny. Vannak ilyenek az ember életében. Már akiében.
Az utóbbi napok viszonylagos belső csendje sok mindenre megadta bennem a választ. Nem könnyű levetkőznöm az eddig "jól bevált" megadó technikámat. De legalább már felfedezem és teszek ellene. És borzasztóan büszke vagyok magamra, amikor teszek ellene, és ráeszmélek, hogy mi is történt valójában. Kiálltam magamért. Apró dolognak tűnnek ezek, de számomra hatalmasak. Előrelépés. Kellett, hogy kimozdítsanak ebből. Azt mondják a Ki nevel a végén c. filmben -ajánlom annak aki még nem látta, mert nagyon humoros és nevelő célzatú egyben-. Tehát...kétféle embertípus létezik. A dühöngő és az elfojtó. A dühöngő, ha ideges a boltban akármi miatt, akkor leordítja a pénztárost, vagy aki éppen az útjába kerül, és "hivatalos" személy. Mert a dühös ember a száját nyitja ki és a szemét csukja be :). Aztán elmúlik a harag. Az elfojtó, csak nyel, csendesen, aztán egy nap lemészárolja a fél üzletet. Nos én elfojtó voltam. És nem tudom mikor kezdtem volna a "mészárlást". De ennek vége. Arra viszont rájöttem, hogy a kettő között azért van egy egészséges egyensúly, amire jó ha törekszik az ember.
Mindig is voltak, vannak és biztos lesznek is az életemben nagyon-nagyon fontos emberek, akiknek adok a véleményére. Pár nappal ezelőtt észleltem egy felismerést. Felizzott az a bizonyos villanykörte a fejem felett, ha ez egy jó kis cartoon lenne :D Volt egy meghatározó nő nemrégiben az életemben -nem, ez nem az Édesanyám volt, most nem Róla van szó-. Ez a Nő -nevezzük Arankának :) mert csak- csak átutazóban volt az életemben, de olyan sokat kaptam Tőle, mint talán eddig még senki mástól. Tiszteltem, felnéztem rá, figyeltem, tanultam Tőle.....Ahogy jött, úgy ment is. Biztos vagyok benne, ha valamikor újra találkozunk nagyon megörülnénk egymásnak, mert nem váltunk el haraggal, sőt el sem váltunk, csak kilépett és kész. A hatására nagyon sokat változtam és nyíltam a külvilág, a környezetem felé. Aztán jött egy hasonló kaliberű férfi az életembe -nevezzük Shadow-nak :) mert csak-. Shadow révén most ráeszméltem mit tettem Arankával, és mit tehettem Shadow-val. Arankának ittam a szavait, a mozdulatait, a gondolatait.....ez talán erős túlzás, csak érzékeltetni szeretném, mennyire meghatározó volt számomra. Tudják/Tudjátok...halvány fény a sziluettje körül, és glória a feje felett :D Shadow-val is ugyanígy lehetett/volt. Éppen ezért az életemet érintő kérdésekben válaszokat vártam Tőle, megoldásokat....nem is tudom. Amit persze nem kaptam meg. Még szerencse, hisz azzal nem lendültem volna előre. A válaszaimat, a megoldásaimat magamnak kell megtalálni. Eddig mindig "tálcán tálalva", kívülről kaptam. Ami talán kényelmes, de fullasztóvá válhat egy idő után. Aranka is és Shadow is Emberek, nem pedig félistenek, amitől talán még inkább szimpatikusak, és szerethetőek. Jó lenne ilyenekről egy "kerekasztal" beszélgetés keretében eltöprengeni :D
Talán ez a gondolat helytelen, zavaros, kusza, de megszületett bennem. És valóban egyszerűbb lenne minden, ha nem gondolkodnánk ennyit :D De éppannyira unalmas is.

Holnap! Mozdulj Rá! Fittnap Czanik Balázzsal! Ott leszek :D Pedig épp menstruálok, de ez nem tántorít el egy kiadós edzéstől :) Tehát délelőtt ott leszek, a Selyemréti Általános Iskolában. Talán jön kedves, drága Barátném, volt munkatársnőm, és bajtársnőm :D Örülnék neki. Ezt követően sikerült rászednem Édesanyámat -no nem kellett pisztolyt nyomni a fejéhez, mert Ő is imád táncolni- egy ingyenes Zumba órára Sajószentpéteren a művházban, délután 3-tól :D Hogy túlélem-e? Kétséges :D Azt hiszem, ezután egy pár napig megint úgy fogok mozogni az izomláz miatt mint a sz@rógalamb :D De megéri. Minél több ilyen és egyre kevésbé lesz izomlázam. Mára ennyi. Csóközön. CU!

ui.: eccerűen imádom az új -ami csak nekem új- pincsikosarakat a miskolci nagytescóban :D Miért pincsikosár? Mert kicsi, vannak kerekei, és lehet sétáltatni bevásárlás közben :D Élvezet :D
uui.: Holnap jön velem drága Barátném, volt munkatársnőm és bajtársnőm Betti :D Annyira, de annyira örülök :D Most pakolok, készülök, aztán csucsulok, hogy pihent legyek a holnapi fittnapra. Egy utolsó link a roadshow-ról:
http://www.boon.hu/miskolc/mozdulj-ra-aerobic-roadshow-miskolcon/news-20110408-04312969

Növekedés, fejlődés, változás....fájdalom.

Zene:

Miért? Mert ez jutott eszembe. Megszakad a szívem.
Amikor kicsi voltam, és növekedtem, fájt a lábam. Mert nőtt, fejlődött, változott, és ez fájdalommal jár....mindig. Vártam már, hogy megnőjek és vége legyen, de mindig figyeltem és berajzoltam az ajtófélfára, hogy hol tartok éppen. Vártam, hogy elkezdődjön, vártam, hogy átéljem, és vártam, hogy vége legyen. Néha még a mai napig éreztem a lábamban a fájdalmat. Azt mondtam....fáj és "mocorgós". Változott. Mostanság lélekben változtam, talán fejlődtem, s változok/fejlődök még mindig, töretlenül. Ez is fáj. Még jobban, mint a lábam. A lábamat nem éreztem, ha a figyelmem másra tereltem, játszottam vagy aludtam. A szív nem nyugszik, nem áll le, nem kapcsol ki. Szüntelenül dolgozik, dobog, érez. Nagyon jól megkonstruált masina, de éppolyan elcseszett is. Éppen ezért mindig fáj. Nincs szünet, pusztán enyhülés lehetséges.
A könnyek segíthetnek? Enyhíthetnek a szív fájdalmán, a fejlődés következményén? Kétlem. S most még alkalmam sincs rá. Gombóc a torkomban, akadozik a hangom, üveges a szemem, nagyokat nyelek. Hogy miért? Mert még nincs itt a bánat ideje. Meg kell várnom míg "csend" lesz körülöttem.
Olyan érzelmek születtek/születnek meg bennem, amikről úgy gondoltam képtelen vagyok a megélésükre. Mert erős vagyok, mert elkerülnek, mert kivédem. Tévedtem. Megtaláltak azok a kib@szott sárkányok. Hiába bújtam el, vettem álruhát, bújtam más bőrébe....."kiszagoltak". S most eljött a harc ideje. Meg kell küzdenem, mert tudnom kell képes vagyok-e rá. Talán már vártam is ezt, mint a lábfájást.
S, hogy milyen érzés ilyen állapotban minden mással foglalkozni, dolgozni, hallgatni, észnél lenni, nem befordulni, élni, létezni, funkcionálni....? Pokoli, de ez egy szükséges rossz. Továbbra is a legfontosabb tényező az idő.
És igen, későn érő típus vagyok -ahogy fogalmaznának-, de legalább "érő". Úgy gondolom ez a lényeg. Nem az, hogy mikor, hanem az, hogy igen, valamikor.

Nemrég olvastam Szily Nóra interjúját Lakatos Márkkal. Linkelném, mert nagyon jó cikk, és szimpatikus a "hangulata".
http://www.life.hu/sztarszerzok/20110213-lakatos-mark-igen-meleg-vagyok-szily-nora-interjuja.html

Glamúr :) Mert a csillogás kell....és mi a szerelem?

Zene:

Ismét Seal, mert ma reggel a buszon ezt hallgattam, többször is, talán már korábban csatoltam, de nem számít. Jó kedvem támadt tőle.
Reggel a szokásos DM "járatomat" tudtam le :) A Búza téren van egy dm, ami reggel 7:00-tól nyit. Nagyon kedvesek az eladók, segítőkészek, és szólnak ha van valami igazán jó akció, aminek az ember úgysem tud ellenállni :)
Ma vettem rovarcsípés elleni/utáni spray-t, és metálos/csillámos szemhéjtust :P. Az elsőt azért, mert sosem lehet tudni, hogy éppen hol csíp meg valami bogárka, a másodikat pedig azért, mert csak :D
Reggel láttam a buszmegállóban, hogy Sajószentpéteren ehét szombaton, 04.09-én, 15:00-tól ingyenes Zumba óra lesz. Szerintem még arra pont odaérek a Mozdulj rá, Czanik Balázsos fittnap után :P Nagyon fitt leszek, de élvezem :D
Reggel azon gondolkoztam el, hogy létezhet-e bárki életében olyan ember, aki szinte bármilyen érzés kiváltására képes bennünk? Aki bármire "alkalmas". Aki iránt bármit érezhetünk, a lényeg, hogy nagyon fontos és meghatározó személy. Érdeklődhetünk iránta, kedvelhetjük, szerethetjük, kívánhatjuk, tisztelhetjük, becsülhetjük, felnézhetünk rá, furcsállhatjuk, olykor haragudhatunk, kérdőre vonhatjuk. Válaszol, magyaráz, utat mutat, de nem kötelez semmire, nem szab feltételeket. Lehet barátunk, lehet Anyánk, lehet Apánk, lehet szerelmünk, lehet szeretőnk, lehet kedvesünk, lehet tanárunk, lehet mentorunk, lehet őrzőnk, lehet bátorítónk. Egy biztos, közömbös nem lehet, s így elfeledni sem lehet. Úgy vélem, ritkán és kevés embernek adatik meg egy ilyen kapcsolat az életében. Szerencsés lehetek, hogy én, e kevés emberek közé tartozhatok.

Nem tudom említettem-e már a jelnyelv utáni fokozott érdeklődésem, főleg az utóbbi időben. A középfokú jelnyelv vizsgám már megvan, s egy ideje komolyan foglalkoztat a jeltolmács képzés. Ehhez kapcsolódik egy nagyon kedves, vicces, szuper videó.....Káromkodás jelbeszéddel. Fantasztikus előadásban :) Nézzük meg:

http://video.mon.hu/napi-video/karomkodas-jelbeszeddel?autoPlay=true#ve_video_player_a

Azt hiszem ezt nem lehet "csak" tanulni, ehhez érzék kell. A Bárczin nagyon komoly jeltolmács képzés folyik, több éven keresztül, a felvételi pedig gyakorlati, ami kifejezetten jó, mert nem "csak" a papírok számítanak, hanem a teljesítmény, a pályaalkalmasság. Ehhez persze sokat kellene gyakorolnom, le kell porolnom a tudásom, ugyanis immáron kb. 4 éve annak, hogy nem jeleltem. De nincs az a hátrány, ami leküzdhetetlen, behozhatatlan lenne :)
Most elsősorban azonban a nyelvvizsgára kell majd koncentrálnom, hogy kézhez vehessem a diplomámat, végre.

Nos, térjünk rá a szerelemre. Aktuális téma az életemben. Nem megérteni szeretném, hanem megismerni. Segítségül hívtam jó barátomat a guglit, aki átküldött a wikipédiára, útmutatóért :) Lássuk, szerinte mi a szerelem:

"A szerelem fogalmát a különböző kultúrákban és társadalmi közegekben eltérő módokon határozták meg. Tüneteként biztosan állítják a kutatók, hogy az agyban felszabaduló boldogsághormon (dopamin) mennyisége megnő, ha a szeretett személyről látunk egy fényképet. Ez azonban csak a tünete a szerelemnek.
A szerelem típusai: Erosz- Platóni értelemben vett sóvárgás, vágy Plátói szerelem. Eredeti jelentése az, amikor egy idősebb férfi tanítja a fiatalabbat mind kulturális, filozófiai, és szexuális szempontból. A szó jelentése manapság jócskán megváltozott, most a nem viszonzott szerelmet jelenti. De használják a be nem teljesedett szerelemre is, függetlenül a viszonzás meglététől vagy hiányától két ember között, kölcsönös döntésen alapuló helyzetben.
A szexuális kapcsolat nem összekeverendő a szerelemmel. A szerelem nincs tekintettel korra, nemre, társadalmi hierarchia rendszerre, bőrszínre, nemzetiségre, vagyoni helyzetre, szociális státuszra sem. Elmúlásának ideje előre pontosan nem mondható meg, olyan emberi érzelem, amely nem a résztvevők saját akaratán múlik, nem hozható akaratlagosan létre. Létezik olyan viselkedésmód, nyitottság, amellyel az ember befogadó kész állapotba jöhet.
A költészetben a szerelem egyfajta sosem-múló társ, szenvedések okozója. Egy mondás járja: a boldog szerelmeknek nincs történetük. Szerelmet érezhet az ember több vagy egy ember iránt is, a létezés iránt is (ez a hála legintenzívebb fokozata.)Egyfajta képesség a boldogságra."


De itt a link is:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerelem

Plátói szerelem. Önmagában is szép szó. Egyes nézetek szerint a szerelem "egy kulcs a lelki fejlődésben". Ez valóban így lehet, azonban a fejlődésre is alkalmasnak, befogadónak kell lennünk, különben örökkön-örökké ugyanazt a működésképtelen mintát ismételgetjük.

"Osho, indiai misztikus szerint, a szerelem egy csodás dolog. Addig, amíg kapcsolódásban tart, s nem kapcsolatban. Felfogása szerint a szerelemnek áradnia kellene egy adott személy felé, amíg az életben úgy hozza, de holnap nyugodtan áramolhat egy másik személy felé, kötelezettségek nélkül. Szerinte, mindenkinek ezt kellene csinálnia, és így mindenki boldog lehetne.
A kapcsolatot elítéli, mert az berögzült, a múltra épít: Tegnap szerelmes voltam beléd. De – mondja Osho – az tegnap volt! Ma már lehet hogy elmúlt az érzés, miért folytassák hát a kapcsolatot. Elítéli ezt mint egyfajta rabszolgaságot.
A kapcsolódást preferálja, melyhez azonban bátorságra van szükség."

Ez a keleti felfogás szerinti szerelem.
Még egy zene: -mert szeretem-

Tetszhalott cethal

Zene:

Lezárok egy fejezetet az életemben, s kész vagyok újat kezdeni. Hogy miért? Mert erre van szükség, s hogy mit szeretnék? Magamat, nyugalmat. Ennyire egyszerű, bármennyire is furán hangzik. Eljött az ideje, erre ma reggel jöttem rá, amikor egy arra végképp nem rászolgáló személynek válaszoltam ingerülten. Nem szokásom. De tele vagyok feszültséggel. Aztán sírhatnékom támadt. Azonnal elnézést kértem, s elkezdtem gondolkozni. Sok fájdalom, hiba, ballépés, zavartság, szomorúság töltötte ki mostanában a napjaimat. Persze olykor-olykor voltak kellemes, sőt jó pillanatok, időszakok is, de alapvetően a szomorúság jellemezte lelkiállapotom. Ahogy most is. Mély és végeláthatatlan. De hiszem, hogy az idő mindenre gyógyír.
Érezték, Éreztétek már úgy, mintha a tetszhalál állapotában lennétek? Voltam de nem éltem. Léteztem, de nem funkcionáltam, láttam, de nem éreztem, aludtam, de nem álmodtam......Napok, hetek maradtak ki, estek ki. Mint egy előre beprogramozott robot. Tette, amit tennie kellett, amire betanították.
Úgy érzem sokat tanultam, elsősorban magamról az utóbbi időben. Fájdalmas leckék voltak ugyan, de azt szokták volt mondani, hogy a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetni. Kinek így, kinek úgy.

"a liberális két lábbal áll a .... felhőkön."
"...minden jóravaló embernek ki kéne mennie az utcákra demonstrálni a monotonitás ellen." /Tetszhalott Cethal/

Tegnap találtam rá egy cseppet sem unalmas blogra, linkelem:
http://tetszhalottcethal.blogol.hu/?d=2006-4

Hmmm....tetszhalott cethal....A tetszhalált kiváltó növény nevének keresése közben akadtam rá. S, hogy miért kerestem annak a bizonyos dudvának a nevét. Eszembe jutott. Nemrég láttam egy sorozatban, s nem emlékszem a nevére. Mostanáig titok előttem, ugyanis jó barátom a gugli sem tudta megmondani, vagy nem is akarta. Pedig egy fél pillanatig, vagy a másodperc töredékéig sem jutott eszembe bezabálni belőle....de lehetséges, hogy van akinek igen, s mivel az internet nagy Úr, így inkább biztos helyre tették az információt.

Lassan véget ér a mai munkanap. Fáradt vagyok. Képes lennék napokat átaludni úgy érzem. Azt hiszem erre hamarosan sort kerítek. Ennyit sikerült mára "kiizzadnom". CU!

Újabb póló: I "recicle" boys

Zene:

Ma valami ilyesmi meditációs környezetre vágynék. Csendre, nyugalomra...

Nos, hétvégén "agytisztításként" sikerült kipróbálnom az új textilfesték készletem. Egész jól sikerült, csak legközelebb nem szabad annyi vizet hozzá tennem. Ezt leszámítva, picit átvasaltam száradás utána, majd a biztonság kedvéért ki is mostam, mert látni szerettem volna "hogy bírja a gyűrődést". Nem fakult, nem mosódott el, s amiben jobb a másik fajta festéknél az az, hogy itt nem keményedik meg nagyon a festett felület, így szebb esése van a pólónak is. Csatolok egy képet-ma reggel készült telefonnal, ezért gyengébb a minőség- készítek majd egy jobb felvételt is róla.
Kép: -az új szerelmem-

Az ugyanilyen pink színű tornacsukámmal egyszerűen fantasztikus, s az aljára azért a monogramom is odabiggyesztettem....mert csak :) JD. És, hogy miért ez a felirat? Mert rengeteg pólómintám van, amit szeretnék majd elkészíteni, és mert Péterfy Borin láttam hasonlót, ami nagyon-nagyon megtetszett és megfogadtam, hogy magamnak is készítek egyszer egy olyat.
Ezt leszámítva elég legalja hangulatom van. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy nemsokára menstruálok, másrészt mert az életem nagyon zavaros mostanság. Próbálom megoldani, de mintha az energiám egyre kevesebb lenne. Persze mint mindig, hullámzó vagyok most is. Ami nem túl célravezető. Majd meglátjuk.
Újabb kép: -ahogy ígértem, talán jobb minőségben-

"Soon in the future, robots will be doing "The Human"."/Airhighflyers/

Zene/Videó:

Robot mozgás. És a komment:
Soon in the future, robots will be doing "The Human".

"Nem az a fontos, hogy meddig élünk, Hogy meddig lobog vérünk, Hogy csókot meddig kérünk és adunk, Hanem az, hogy volt egy napunk, Amiért érdemes volt élnünk." /Ady/ 

"Segítek, hogy megérts. Képzeld el, hogy nincs bőröd. Ezért bármi ami
hozzádér, iszonyú, kegyetlen fájdalmat okoz. Fáj még egy porszem is.
Így bőr nélkül elesel, odamennek hozzád, felsegítenek, megmarkolják a
bőr nélküli karodat. Ordítani tudnál. Fáj még a simogatás is, pedig
csak jót akarnak. Én ilyen vagyok."

"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg
szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted.
Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás.
Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem
is szeretjük. Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl.
Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az
elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga
útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg
nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

Forrás:

http://edooblogja.blogol.hu/read/?d=2010-9 

Ennyi voltam. S ez még erős túlzás is. Ma "csendes" napot tartottam. Holnap dolgozom, 7:00-tól. Előre irtózom a korán kelés gondolatától..:S Viszont jön a hétvége és pólófestést tervezek az új textilfesték készletemmel, amiből a szivárvány összes színét kikeverhetem. Remélem a minőségi leírásnak megfelelő lesz a festék :)
Jó éjt!CU!