Zene:
Lady Gaga. Miért linkeltem be ezt? Mert megható, elgondolkodtató....és még sok minden más, nem fejteném ki.
Dolgozom. Ez nem valami jó, ugyanis embertelen időpontban kellett felkelnem, ahhoz, hogy reggel -bocs- hajnali 7-re beérjek. Vettem csirkés szenyát, meg kakaót és csacsogtam a berek roládos nővel, aki szerint ha valaki már 40 évet ledolgozott, annak nincs kedve/energiája éjszakába menően bulizni. Mire én, nem kell ahhoz 40 év :) A téma onnan jött fel, hogy a bolt előtt széttört szeszesitalos üvegek hevertek, jelezvén, hogy "valami történés volt az éjjel", majd amikor kinyitott, félrészeg, vagy picsarészeg :) lánykák vásároltak nála. Ez a mai fiatalság :D Véleményem szerint ezzel még nem lenne probléma. Mi is züllöttünk anno, még "jánykoromba" :D. A problémát az értékválságban látom. De most nincs lelkierőm magasztos, hangzatos okfejtegetésekre, talán legközelebb.
Csokikanál, kép és link. Ki tudna ennek ellenállni? Én nem.
És a link, ahonnan beszerezhető, mint "édes élet" szimbólum, egész potom áron.
http://www.csokikanal.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=6
Szituációs játék! Hogyan kínálnád? :D
- Kérsz egy kanalat?
- Harapsz egy kanalat?
- Egy falat kanalat?
- Olvasztasz egy kanalat?
- Szopogatsz egy kanalat?
- Tej-, vagy étkanalat?
- Egy vagy két kanalat? ......ésatöbbi :D Mókás.
Még egy kép, a már korábban elkészült és átadott "micszászlóról", immáron elfoglalta méltó helyét :D, íme:
Nem azért, mert én csináltam, de szuper lett :)
Még 9 bejegyzés és jubilálok, ugyanis ez a 91. :) Gondolkozom még, milyen "merénylettel" sokkoljam, lelkes olvasóim. Talán játszani kéne? Mindenki azt csinálja-uncsi-. Majd meglátom.
Tegnap színházaltam :) Szeretek színházba járni, s ha épp nincs szezonja, hiányzik. A portugált adták. "Faszomat!" :D Tetszett. Életszagú volt, a maga morbid, groteszk humorával együtt. "Magyaros" volt, mint a hagymás, kolbászos "zsiroskenyír". Ajánlom!
Napi irodalom:
"Ahogy a szerelem sem úgy pottyan az emberre, mint cserép a háztetőről, hanem már igen szerelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy a számtalan szembejövő közül épp mi ketten tudjuk azt mondani egymásnak: TE VAGY AZ! – valahogy így történt a haiku és az én esetemben is. – Egy dolgot nagyon fontos hangsúlyoznom: a haiku csupán „mellékesen” forma és műfaj; ennek külsődleges paramétereit egyszerűen tudni kell és kész. Ám ez még semmiféle garanciával nem szolgál arra, hogy érvényes haikut írhatunk. A haiku mindenekelőtt és mindenek fölött: mentalitás. Ennek a mentalitásnak „lelke” a csend, a figyelem, a béke és némi játékosság. Számomra – messze a haikuval történt találkozásom előtti időtől fogva – a költészet lényege nem egyéb, mint a ritka-drága, tartalmas és eleven csend, amely a legszükségesebb szavak foglalatába helyezve úgy ragyog föl, hogy képes átköltözni befogadójának szemébe-szívébe is." (Fodor Ákos)
"Még mindig
nem vagyok elég szegény.
Még nincs bennem elég csend ahhoz,
hogy ne vitatnám a vitathatatlant:
még van szavam.
Nyomorultan, tériszonyban,
könyörögve a semmitsemtudásért,
még mindig magamhozszorítanék valakit, valamit,
Veszendőt a Veszendő."
/Fodor Ákos: Még mindig/
"Ki nem vigasztal
meg, mikor megbántottad,
az nem is szeret."
/Fodor Ákos: Axióma/
Mára lehet, hogy ennyi, vége a mai munkanapomnak. A továbbiakban pólófestést és sütögetést tervezek, vagy ami jólesik.
Csóközön!CU!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése