2011. jún. 30.

Múzeumok éjszakája (bővebben)

Zene:
Black Swan soundtrack/Vitality Zavadsky
Múzeumok éjszakája -kiegészítve-:
Korábban már írtam róla, "szűken", ma viszont egy élménybeszámolót írtam róla, s gondoltam a blogomban is posztolok erről.
Kép:

Hol is kezdjem. A karszalag még sokáig rajtam volt, majd levettem mert munkatársnőm megkérdezte, hogy "Mi van, azóta nem is fürödtél?" :). Persze, hogy fürödtem, de a fesztiválos karszalagok jól bírják a strapát :).
A rendezvényről akkor bővebben, a teljesség igénye nélkül. Szuper volt a kiállítás, aminek a végén ettem tornádó krumplit, isteni volt. Párommal és a barátjával mentünk, hármasban, kb. este 10-től, hajnali 2-ig, 3-ig tartott. Két informatikus a múzeumok éjszakáján és egy lovagina :D. Mókás volt, mert amire először felcsillant a szemük az egy lemezből megformált notebook volt, aztán egy vetítés során érdeklődtek a projektor iránt :). Micsoda banda, gondoltam magamban.
Volt egy "alkotó részleg", ahol töménytelen mennyiségű papír, színes ceruzák, filctollak henyéltek a padon, amikre tetszés szerint lehetett alkotni. Nekiláttunk egymás előtt, de titokban firkálgatni. Én szokás szerint mindenféle katicákat, meg virágokat, és egyéb nyomokat hagytam magam után, amit elégedetten nyugtáztam, ez jó lett. Míg meg nem láttam az Ő alkotásaikat :D Könnyezve nevettem, ugyanis forráskódokat pingáltak a papírra :D. Igen, az, hogy mit kezd az ember egy fehér lappal, az nagy valószínűséggel meghatározza az Ő jellemét is.
Sok kép előtt hosszú-hosszú perceket töltöttem, annyira megérintettek. Különösen egy finn fotós által kiállított kép (a nevét sajnos nem tudom), melyen egy munkában megfáradt (szerintem gyümölcsös, de lehet, hogy véres kezű -fantázia kérdése-) Férfi volt látható, aki épp belemerengett a csodás tájba. Láttam a szemében a tapasztalatot, a reményt, a fizikai fáradtságot, de szellemi frissességet, és a tisztaságot.
Több terem/zug volt, mintha egy kisebb labirintusba cikáztunk volna, tele varázslatos képekkel, tárgyakkal, hangulattal.
Egy külön kis sarokban toalettpapírra nyomtatott latin idézet volt, melyből bárki magáévá tehetett egy-két "kockát". Ezzel a lehetőséggel nem éltem. Ki tudja miért. Talán, mert nem attól fogok emlékezni rá, hogy letépem és elteszem.
Ami a hab a tortán volt, számomra a rendezvényen a korona, a "Csatornaváltás"-ként elkeresztelt Czakó Péter és Fekete Júlia impro. Nagy hatással volt rám. A szaxofon, a Nő, a képek, a zene, a tánc, a tér, a csend, a zaj, a mozgás, az ember, a belső tér.........Percekig csak álltam, és bámultam a performance után. Azt hiszem Csíkszentmihályi ezt nevezi Flow-nak. Nem volt tér, sem idő. Minden egyes sejtem mozgott vele. Az improvizációban az a szép, hogy "beengednek" a lelkükbe, aktuális érzelmi világukba. Bepillantást nyerhetünk, persze csak a kulcslyukon át, mint a voyeur. Nem sokat látunk, de az mindennél izgatóbb, mert ismeretlen, titkos, misztikus. Ennél személyesebb, csodásabb, bensőségesebb, és lenyűgözőbb dolgot nem igazán tudok elképzelni.
Valószínűleg azért volt ekkora hatással rám, mert a tánc bennem valami ilyesmit jelent. Sokszor igazán csak egyedül jó, úgy, ahogy éppen jó. El- vagy kitáncolom az érzéseim. De lehet, hogy az nem is tánc. Mozgás, az biztos. Hangulattól függ, hogy éppen lágy, rugalmas, hullámos, vagy épp gyors, durva, droid.....állandóan változó, de ettől jó.
Más előtt táncolni, olyan mint teljesen meztelenre vetkőzni egy idegen előtt. Mindent tud, mindent lát, ehhez bizalom kell, és egy belső gát áttörése. Ez egy belső világ, amit talán jó ha megtart magának az ember, ha nem képes megmutatni másoknak. Ha pedig képes átadni, akkor az a csoda a színpadon, amit a néző tátott szájjal les és irigyel.

Jövőre is ott leszünk, ajánlom mindenkinek :)

/Napi irodalom:
"Törd össze a tükröt!
- s nem marad más
csak a képmutatás."
(Hajdú Ervin Ottó)/

ui.: A képen Czakó Péter és Fekete Júlia látható

2011. jún. 29.

Lilith/Éva I.

Zene:
Black-Wonderful life



Következzen hát egy ősi héber mítosz Lilith-ről, aki az erős, tanult asszony szimbóluma, a feministák lehetséges példaképe, s talán a nemek közti "harc" kirobbantója.
A zsidó legenda szerint, nem Éva volt Ádám első asszonya, hanem Lilith, akit Isten, úgy, mint Ádámot, a földből teremtett.
Ádám azt akarta, hogy Lilith alárendelt legyen, aki ezt nem tűrte, mivel ugyanazon anyagból vannak, nem helyénvaló, hogy Ádám alatt legyen, legyenek hát egyenlőek. Nem engedelmeskedett, elmenekült a sivatagba.
Miután Ádám egyedül maradt, és magányos volt, Isten társat teremtett neki, Évát, az Ő oldalbordájából.
Lilith szépségénél, csak függetlensége volt nagyobb. Ő uralkodott a test, a természet, az anyag, az ösztönök, a termékenység és a szexualitás felett. S mivel nem evett a Tudás fájának gyümölcséből, halhatatlan volt.

S most, ezek után: Ki Éva, Ki Lilith, s mi a tanulság?
Én bármi áron, de Lilith lennék, talán, az is vagyok, talán belőle származok (egy kovászból valók vagyunk). De legszívesebben Lilith-ként Éva helyébe lépnék, s bűbájjal "leigáznám" Ádámot.
Vajon miért lehetne Lilith a feministák példaképe? Mert egyen jogokat akart, amiért harcolt. De miféle harc ez, s van-e értelme, ha tudjuk sosem lesz vége? Legyen Férfi és Nő közt béke! Lássuk először az Embert, s utána a nemét.

A cikk most ennyi, talán folytatom, van mit nehéz megemészteni.

2011. jún. 28.

Elmélkedés

Zene:

TuShots: Futurizmus. Nem vagyok a rap műfaj nagy rajongója, de ennek van mondanivalója, tetszik.

2011. jún. 27.

Paprika, paradicsom, uborka....

Zene:
Jazz+Az: Megint egy hétfő

Megjöttek a fincsi házisajtok, délelőtt lakmároztunk a csajokkal. Én fincsi füstölt zöldfűszereset, és füstölt fokhagymásat vettem. Eccerűen isteni!
Ebédszüniben kimentem a piacra házitejet venni, mert azt szeretjük, és mert sok benne a calcium, ami erősíti a csontokat :) Egy igazi farmertól vettem :) Szerintem. Olyan farmer-farmerben volt, meg rövidujjú kockásingben, meg kalapban. Kedves volt, és szerintem köbö 30-35 körüli. Egyvalami hiányzott az összképből, csak a tökéletesség kedvéért, a búzaszál a szájából, vagy a pipa :)
A mai munkanapom agyrém, csak dolgozunk, meg dolgozunk, meg még egy kicsit dolgozunk. Már nagyon érzem egy kis szabadság szükségességét. Pihennem kell, kissé lefárasztott az elmúlt időszak nagy hajtása idebent.
Pihennék, meg festegetnék, meg gyöngyöznék, meg futkároznék, meg sütögetnék, meg....jah, függőágyban henyélve napoznék. De a koktél ki ne maradjon Orsika kedvéért, az a mi italunk :P Az édességklubból :D

Paprika, paradicsom, uborka...

Egyszóval zöldségek. Na nem azok, amiket ma reggelire elfogyasztottam, hanem amiket beszélek, teszek, és gondolok. Most a ciklusom ezen szakaszában vagyok. Tudják/Tudjátok, a Nő örökké változik, megújul, mindig más, sosem lehet megunni. /S talán kiszámítani sem, bár vannak támpontok./
Egyrészről jó ez a periódus, mert tele vagyok energiával, ezer+1 új ötletem van, amit ilyenkor bárminek a rovására megvalósítok, kipróbálok. Inspirál minden ami él és mozog, meg az is ami nem.
Másrészről rossz, mert a környezetem talán nem tud követni. Zsizsikelek, éjjel-nappal! Ilyenkor amennyi mindent elkezdek, annyi mindent be sem fejezek. Persze a kezdeti lelkesedésnek, lobbanásnak köszönhetően elég remek "alkotások" is születnek ilyenkor, mert van amit végigcsinálok. A valós életben csak tevőlegesen vagyok jelen, mondhatni funkcionálok, de igazán a részem nem veszem ki. Örülök, amikor alkotok és magamra találok.
Egy ember van, akinek nem lehet könnyű ilyenkor, a párom. Mindennek ellenére remekül követi, s tolerálja a változásaim. Talán, mintha megfigyelőként venne részt ebben a játékban. Nézőként figyeli a szedettvedett komédiát a színpadon.
Mindenesetre a végén megemelem a hajpántom. Néha, amikor "csendes napjaimat töltöm", belegondolok, mi lenne, ha együtt kellene élnem magammal :) Jesus(Dzsízösz) :D Jó kis tragikomédia lenne.
Köszönöm neki, hogy van, és kitartó és szereti a zöldségeket is :)

Szép napot mindenkinek! Pá!

2011. jún. 26.

Lendület+kockanaci

Zene:
Zséda: És megindul a Föld

Cikkezek, posztolok, írok, festegetek, receptezek, kirándulok, teszek, veszek....zsizsikelek! :)

Egy újabb kreatív hétvége félkész terméke, miután kérésre újból hennáztam :P


Spongebob tornacsuka, terveim szerint holnap sikerül befejezni.

Joccakát mindenkinek! Pá!

2011. jún. 25.

A 6-os ágybareggeli

Zene:

Mi mást linkeltem volna be, ha nem a nagysikerű Love is in the air c. slágert :)


Hat éves lett a kapcsolatunk!
Csodás ágybareggelit kaptam a páromtól. I Love U feliratú kis 3szög melegszendvicsekkel, sok-sok zöldséggel és friss narancslével, no meg szívószállal....nyammm.
Az utóbbi hónapok zűrzavarában, egyikünk sem hitte volna, hogy "megérjük" ezt a napot, de sikerült.
Reggel óta ragadunk a méztől, együtt főzőcskéztünk, kirándulást terveztünk, de az idő miatt holnapra marad, úgyhogy most készülődünk futkározni a kutyával, remélem bírom majd a tempót :)
Egyensúlyozgatunk tovább, ahogy "TanárÚr" mondaná, remélem még vagy 60 éven át :P

További szép napot mindenkinek, vagy jó éjt!

2011. jún. 24.

Egy férfira négy nő :P

Zene:
Celia Cruz-Oye como va


Egy férfira 4 nő jut. Ez nem egy jól sikerült Kovi film címe, hanem egy statisztikai adat. Mit is jelent ez? Hogy a férfiaknak jó :D.
Valami mégsem stimmel. Kimutatták, hogy háborúk előtt sokkal több fiú gyermek születik, mint lány. Most,  hogy több nő van, mint férfi, minek kéne történnie? Szaporodnunk kellene talán? Vagy összeállni háremekbe? Esetleg nyitott kapcsolatokban élni, megosztozni mindenen, hogy senki se legyen egyedül? Kinek, hogy tetszik, kinek mit engednek  az erkölcsei....
Mindenesetre a nők, mintha átvették volna az irányítást. Kezdeményeznek, uralkodnak, vezetnek, dominálnak, befejeznek...
Megvan a kapcsolatok kezdetének, menetének, s befejezésének is egy egészséges forgatókönyve.
A nők jelezzenek, a férfiak pedig kezdjenek, vagy a férfiak udvaroljanak, s a nők válaszoljanak, vagy elutasítsanak. A lényeg csupán annyi, hogy merjünk, lépjünk. De ez csak amolyan kitérő gondolatébresztő volt számomra.

A mai napom csodásan indult, hála sok-sok remek embernek, egy jó kis közösségnek :) Naplózok, cikkezek, megosztok, posztolok, élek, írok, remélek, néha dolgozok, vagy henyélek....de írni jó, és öröm. Még nagyobb öröm, ha vannak akik elismerik. Szinte felfoghatatlan számomra, hogy amit "csak úgy" ír az ember, az hogyan képes másból nagyon mély, őszinte érzelmeket kiváltani. Bár, ahogy leírtam már tudom is a választ, hisz olvasóként én magam is tapasztalom a szavak erejét.
Egy író/olvasó közösségben az a jó, hogy támogatást, esetleg útmutatást kapsz. Olykor dicséretet, néha kritikát. Ez akárhonnan nézem, csak jó.

Túlvagyok egy újabb, haviszintű "alkotói válságon", most tele vagyok energiával, ihlettel, életkedvvel. Zsizsikelésre fel! :)

Amolyan ui. magamnak:
Házifeladat TuShots-tól, egy kis filozofálgatás: Utazás az Univerzum peremére dok. film!
http://www.port.hu/utazas_az_univerzum_peremere_journey_to_the_edge_of_the_universe/pls/fi/films.film_page?i_alt_title=&i_film_id=99229&i_topic_id=1

2011. jún. 23.

Freedom

Zene:
George Michael-Freedom

Álmomban harmatos zöldellő mezőn futottam mezítláb. Futottam, amíg csak a lábam bírta. Kezem széttártam, és élveztem a hegyi levegő hűs simogatását. A szél belekapott a hajamba.
Élveztem a szabadságot.
Szeretnék elfutni a világ végéig, ott leülni, majd megpihenni. Hátradőlve, "tiszta" fejjel a végtelenségbe bámulni.

Mennyi jó ember van a Világon, ha egy kicsit megáll és körülnéz az ember!
Szentimentális hangulatban vagyok. Ha ma festenék, pipacsokkal teli várárkokat, rózsákat, csillagokat pingálnék. Telis-tele színekkel és élettel.

Ezen a héten, valamiféle időn és téren kívüli síkon érzem magam. Tudom, hogy hol vagyok és mikor, de mintha minden új lenne, s más időben lenne. Időutazónak érzem magam, pedig ugyanazon az útvonalon haladok nap-mint nap, mint Nap, mint nap. :)

Hideg meggylevest a forróság ellen! Garantált, bevált!
Ma este elmegyek, vagy -gyünk- futni.

További szép napot mindenkinek, és éljenek a édességkedvelők, meg mindenki más!
Pá!

2011. jún. 21.

Noment est omen

Zene:
Frank Sinatra....létezik-e az Övénél bizsergetőbb Férfi hang? Perpill. nem.

Nevem a jelem....A név végzet.....A név kötelez.....Sokféleképpen fordítható, de ugyanazt jelenti. Én, Zsizsik :) Vagyok, aki vagyok, s vagyok, ami vagyok. Legyen az bárki és bármi :)
Egy biztos, állandó mozgásban vagyok, bizsergek, zsizsikelek.
Szeretem a perzselő nyári napsütést és a közepesen erős, hűs szelet.
Szeretek arra menni, amerre a szél fúj, vagy épp ellenkezőleg.
Szeretem a szembeszélben széttárni a kezem, fel a magasba, hogy érezzem az ellenállás erejét.
Szeretem amikor ide-oda, össze-vissza kuszálja az amúgyis boglyas hajamat a szél.
Szeretem, amikor csak az egyik oldalam perzseli a nap, s ha hozzáérek tűzforró, míg a másik oldalam jéghideg.
Szeretem a nyári zápor illatát, s az akácillat édes ízét.
Szeretem a mennydörgést, s a késő, tengerparti estét.
Szeretem amikor a fürdőhab végigfolyik a testemen.
Szeretem, amikor a gyertya lángját ide-oda fújja a szellő.
Szeretem a frissen mosott, ropogós ágyneműt "bealudni".
Szeretem a kihegyezett ceruzát, és a frissen nyomtatott papír illatát.
Szeretem a részleteket, és szeretek bennük elveszni, hogy aztán megtalálhassam magam.
Szeretem az érdekes embereket és a kimondhatatlan utcaneveket.
Szeretem a katicát, és a somlói galuskát.
Szeretem az apró dolgokat, és a fém dobozokat.
Szeretem a reggelit, az ebédet és a vacsorát, meg a napközbeni itt-ott nassolást.
S szeretek még sok minden mást.

Tegnap nem tudtam ellenállni, vettem egy hófehér, vászon tornacsukát :P....igenigenigenigen.....:D Naná, hogy festeni fogok rá. Valamit. Még nincs konkrét terv. Régóta tervezek cipőfestést, s most, hogy már semmi nem akadályoz a kivitelezésében, várok türelemmel, míg meg nem jön az ihlet. A villanykörte felizzása a fejem felett. Addig otthon henyél a dobozában. Kici emberke megcinálta nekem nágyon óccón :) szok-szok boldogszágot okozva ezzel :)

Bedobtam egy forrócsokit a mai napra, s adtam a szénhidrát, no meg a boldogságszintemnek, hátha :D
Pá!

2011. jún. 20.

Lovagina

Zene:

Rhythm 'N' Jazz-Inside My love/One more chance
Isteni zenék, jazz.....nyami.

A Lovagina a modernkori amazon, harcos istennő, vagy Xéna. Talpig Nő, talpig vérben és szablyában.

Elvágyódás ismeretlen tájra, ami iránt nem is lehetséges honvágyat érezni, de mégis képesek vagyunk rá, és ebben az elvágyódásban otthonosan érezzük magunkat.


Múzeumok éjszakája....
Hol is kezdjem. A karszalag még mindig rajtam van. Nagy hatással volt rám. Szuper volt a kiállítás, és mégszuperebb volt a "Csatornaváltás"-ként elkeresztelt Czakó Péter és Fekete Júlia impro. Nagy hatással volt rám -ezt már említettem, de nem elégszer:)-. A szaxofon, a Nő, a képek, a zene, a tánc, a tér, a csend, a zaj, a mozgás, az ember, a belső tér.........Percekig csak álltam, és bámultam a performance után. Azt hiszem Csíkszentmihályi ezt nevezi Flow-nak. Nem volt tér, sem idő. Minden egyes sejtem mozgott vele. Az improvizációban az a szép, hogy "beengednek" a lelkükbe, aktuális érzelmi világukba. Bepillantást nyerhetünk, persze csak a kulcslyukon át, mint a voyeur. Nem sokat látunk, de az mindennél izgatóbb, mert ismeretlen, titkos, misztikus. Ennél személyesebb, csodásabb, bensőségesebb, és lenyűgözőbb dolgot nem igazán tudok elképzelni. Csak engem nyűgözött le ennyire? Talán. Érdekel? Nem.
Valószínűleg azért volt ekkora hatással rám, mert a tánc bennem valami ilyesmit jelent. Igazán egyedül jó, úgy, ahogy éppen jó. El- vagy kitáncolom az érzéseim. De lehet, hogy az nem is tánc. Mozgás, az biztos. Hangulattól függ, hogy éppen lágy, rugalmas, hullámos, vagy épp gyors, durva, droid.....állandóan változó, de ettől jó.
Más előtt táncolni, olyan mint teljesen meztelenre vetkőzni egy idegen előtt. Mindent tud, mindent lát, ehhez bizalom kell, és egy belső gát áttörése. Egyenlőre nincs olyan személy az életemben, aki előtt igazán őszintén, szívesen táncolok szívből. Ez persze nem jelent semmi mást, csak azt, hogy ehhez nekem idő kell. Vagy nem, és nem is lesz ilyen személy. Ez egy belső világ, amit talán jó ha megtart magának az ember, ha nem képes megmutatni másoknak. Ha pedig képes átadni, akkor az a csoda a színpadon, amit a néző tátott szájjal les és irigyel.

Napi irodalom:
"az élő, míg él:
vágyik, szerez, elhasznál,
kidob és újra
vágyik, szerez, elhasznál
az élő, míg él "
Fodor Ákos: Circus Maximus

+1 Felhívás:

2011. jún. 19.

Csigusz

Zene:

Kispál és a Borz: Csiga

Gyors poszt. Tegnapi pólómegrendelés eredménye :) Dipiosztóra készült, minden igényt kielégítve, gyorsba, hajnali 2-kor vásárolt pólóra :D Mert nem vagyok 100-as, csak egy menstruáló, pms-sel cseppet sem harcoló -azt úgyahogyvan elfogadó- Nő :D
Csigusz póló:


Pá!

2011. jún. 17.

Vissza a jövőbe 4 :)

Zene:

A nagysikerű Vissza a jövőbe filmre találtam egy írói pályázatot. Feladat: Meghatározott terjedelemben írjuk meg a folytatást. Eddig összesen 3 része volt a filmnek, melyet mind szerettem. Időm van rá bőven, november 30. a leadási határidő :) Addig megnézem újra és újra egy párszor az 1-2-3-at :D
Felkeltette az érdeklődésem, már most vannak ötleteim, vagy mindig is voltak :D

Felhívás!
www.muzeumokejszakaja.hu
Június 18-án MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA!!!! :D Jupíííí........és megint csak jupííííí........Megyünk, ki nem hagynánk. Eger és Miskolc van célbavéve. Programlistát folyamatosan böngésszük, szelektálunk, majd voksolunk a legjobbak mellett :D Hétfőn asszem élménybeszámoló lesz :)
Június 20-án a Diósgyőri várban Kinizsi Pál rockopera a Nagyabonyi színkör előadásában. Biztos jó lesz, bár még nem biztos, hogy bejutunk, korlátozott számban vannak jegyek, de mozgósítunk mindenkit :D

Makány Márta tervezőt már talán említettem, vagy ha eddig még nem tettem, ideje bepótolni.
Imádom a ruháit, a színeit, a fazonjait. Most pedig -ugyan csak virtuálisan- felpróbálhatjuk a ruháit, itt:
http://makanymarta.com/fittroom
Ez persze csak egy kis "ízelítő" a munkáiból, de első látásra beleszerettem a hosszú, nyakbakötős ruhájába....meg sokminden másba is. Fészbukkon :) is fent van, csodás fotókkal illusztrált alkotásai.
Az esküvői ruhái között is megtaláltam az "igazit". Imádom a csipkét, az ekrü színt, az egyszerű vonalvezetést, lágy esést, kényelmet, eleganciát, nem nagy kivágást....íme:

Ebben biztos nem feszeng az ember :) Korábban posztoltam egy szép színes ruhácskát, az teljesen más, mint ez, de azt hiszem, figyelembe véve, hogy vallásos családban nőttem fel, az nem állná meg a helyét egy templomba :) Ez a drágaság viszont egyszerűen nagyszerű :) Persze ettől függetlenül még távol áll tőlem az esküvő.
Talán mára ennyi voltam. S mivel a "belső erőm" és a horoszkópom is alkotásra ösztönöz, a hétvégén megpróbálom "kiélni" magam :)
Pá!

2011. jún. 16.

Micimacsóné :D és a RepRap

Zene:

Reggel Twilight New Moon soundtrack ment a fülembe. Utazás közben vagy olvasok, vagy zenét hallgatok, vagy a kettőt egyszerre. Esetleg ha lemerült a telefonom, és otthon hagytam a könyvem/magazinom akkor egyiket sem, csak bambulok :)
Nem vagyok az a vérszerződést kötő twillight fun, de azért meg kell hagyni Edward Cullent még én is "bevállalnám" :) -van benne valami rejtély- Az mondjuk nagy csalódás volt -de óriási- számomra a filmmel kapcsolatban, amikor kilépett a Napra és CSILLOGOTT!!!!!!!!!!Mivaaaaan?!?! -kérdeztem hőzöngve- és mégegyszer: Mi a "zsolti" van?!?!?! Egy vámpír ne csillogjon a Napon. Abban nincs semmi misztikus, félelmetes, vezeklős.....Füstöljön, égjen meg, gyúljon fel!!!! Persze semmi bajom a vámpírkultusszal, de NE, és mégegyszer NE csillogjanak, ragyogjanak, mint -előre elnézést- a Salamon töke, ahogy szokták mondani.
Aki TV vámpír és sorozathős, nem mellesleg eszméletlen jó pasi az Ő:
 Csajok! Kérdés: Megsimogathatom? És a kutyát? :D:D:D:D:D Ez párom egyik kedvenc szlogenje volt :)


Damon Salvatore/Ian Somerhalder, a kis cukkorfalat :) Ha kell ősmacsó, ha kell kicsit feminin....az ezerarcú. Modellkedett, meg is látszik. No ennyi elég volt :)

Miért is Micimacsóné? Vettem/kaptam -ki tudja már ebben a nagy kavarodásban :)- egy gördülőtalpú szandit. Már nagyon régóta szerettem volna, csak valahogy nem találtam a lábikómra megfelelőt, ugyanis nagyon vékony a lábfejem, ezek a fazonok pedig általában szélesebbek és tramplin álltak. De most.......eljött a megváltás :) Egyetlen darab volt már csak belőle, és az is pont 40-es volt, felpróbáltam, és abszolút passzolt mindenhol. Isteni jó móka benne járni. Olyan, mintha folyamatosan "lendületben" lennék. Kényelmes, nem nyom, tör, vág, szorít.....egyenlőre elégedett vagyok vele, sőt :)
Íme egy kép:
Nekem a képen láthatóak közül a fehér van. A kis cukkorfalat :). Fehér halászfarival és a Mickey egeres trikómmal egyszerűen isteni. Városi dzsungelre termettem :D
Persze majd megpróbálok a sajátomról is feltölteni, mert hiszem, hogy nem a mai nap volt az első közös kalandunk :) Egy Szilvásváradi kiruccanást minimum tervezek vele :)

Itt a jövő! Fikció? Valóság!
3D printer. RepRap.....házigyár :) Szeretnék egyet, de csak majd valamilyen "öko" verziót
Cikk:
Darwin megöli a kapitalizmust?
Ezzel talán "megölnek" sok iparágat, mesterséget, de ki tudja.....egyik felem azt mondja haladni kell a korral, éljenek az újítások, a másik pedig a Chio-s bácsival ért egyet, "Kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi!". Ki-ki döntse el maga.

2011. jún. 15.

Akácillat, nyár, hmmmm....:)

Zene:

Akácos út, László Imre előadásában. László Imre a két világháború közötti időszak népszerű nótaénekese volt. Számtalan csodás régi magyar nótát tett "ismertté".

Pár napja érzem csak az akácillatot, mely édes, simogató, és betölti a levegőt. Munkahelyem környékén egy kis közben van egy hatalmas akácfa. Szeretem az illatát, mert nyáridéző. Mindig szánok egy kis időt a "megillatozására". Megállok, vagy lassabban haladok a közben, behunyom a szemem és mélyeket "szippantgatok", majd napozóágyra, hatalmas szalmakalapra, napsütésre és hideg akácszörpre vágyok.

Kora délután találkoztam "A" nagyon-nagyon legkedvesebb barátnémmal :) Imádom a csajt, és rég láttam. Úgy néz ki visszaköltöznek a párjával miskolcra. Örülnék neki. Megint járhatnánk tornázni, turizni, pletyizni, operázni, eltévedni :)
Célirányos találka volt, ugyanis megkért, készítsek neki egy "Helló Cica" pólót. Meglett, istenien áll neki, és nagyon örült neki, én meg nagyon örültem Neki :)

A mai napom szinte "csak" a munkáról szólt :D Az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam mindent. El voltam foglalva magammal :D Összeszedtem a szétszórt darabjaim, a gondolataim, és egy virtuális pofont adtam magamnak. Kellett. Az életem, a boldogságom tőlem függ. Mit-hogyan élek meg, adok át, osztok meg, mikor és hogyan használom ki a kínálkozó alkalmakat. Lehetőség kínálkozik mindenkinek, sok mindenre, a kérdés az, hogy készek vagyunk-e felismerni, és belevágni.

Napi idézet (HVG extra-Pszichológia, mert olvasom és olvasom :D)
Seligman példája (Megyeri Zsuzsanna, 26.o.2011/01)
"a pozitív pszichológus abban különbözik az analitikustól, hogy ha egy motort akar megjavítani, nem azt kezdi vizsgálni, miért romlott el, és nem sopánkodik a meghibásodott alkatrészek fölött, hanem arra törekszik, hogy újra működőképes állapotba hozza. És főleg bízik abban, hogy meg is tudja javítani."

Az én motorom is nemrég elromlott, pedig szeretek motorozni, és első látásra beleszerettem a motoromba. Ugyan itt-ott van már rajta egy-két horzsolás/karcolás (ezen segít egy kis fix it pro :)-ez a reklám helye-), de több éve koptatjuk együtt az országutat, hozzám nőtt és ezáltal egyre jobban megszerettem, ezért megjavítom, és tudom, hogy nekem így jobb, mert ilyen vagyok. Persze kíváncsi vagyok az újra, hogy szuperálna, de közel sem annyira, mint amennyire a régihez ragaszkodok. A kíváncsiságom örök, változó, és állandóan megújuló. Szeszélyes mint én magam. A ragaszkodásom viszont állandó, bár intenzitása olykor hullámzó, de csak az intenzitása. Én az a "zümmögő", robogós típus vagyok. Tudják/Tudjátok a "kávédaráló" :). A nagyköbcentis vonzó, de az a tempó nem nekem való. Ha lenne is egy, mindig az elsőre, az igazira vágynék. Volt már egy-két közös balesetünk, kicsit, de mindketten sérültünk. Eb csont beforr, szokták mondani. S mit kell igazán értékelni? Amíg működik, és hasítjuk az aszfaltot, addig csodás, még a demszkypogácsák, rázökövek, és kátyúk ellenére is. Tudom, hogy melyik kanyarban, hogy fekszik, mikor-hogyan kell bedőlni vele, hogyan gyorsul, mennyit fogyaszt, mikor kell leállítani - vagy épp felpörgetni....ésatöbbi. Egyszóval egymásra vagyunk hangolva, ismerjük egymás rezdüléseit, csak figyelni kell, s látni. Ennyit szűrtem le a cikkből.

A munkáimmal jól haladok, minden tekintetben, talán én leszek a hónap dolgozója is, vagy akár az év legvállalkozóbbkedvű jánykája :D
CU!

2011. jún. 12.

Ja sprehelek :)

Mjúzik:

Zsenge korom ellenére :P, úgy gondolom 'Boney M.'-ék odatették magukat keményen :D

The sun is shining
The birds are singing
And a kedvem csudajó, hollárihollári hó :D

Na, pá, még jelentkezem!

2011. jún. 9.

Udvariasság, vagy sértés?

Zene:

Kispál és a Borz.

Férfi és női egyenjogúság. Sokakat foglalkoztat ez a kérdés az utóbbi időben. Persze engem is. Létezik? Létezhet? Kell léteznie?
Ami biztos, hogy apró lépésekben kellene haladnunk. Először legyen mindenki EMBER. Ezután legyen Férfi és Nő. Előre is elnézést, de kérdem én, ha sz@r ember vagyok, hogy lehetnék jó Nő? S ha Jó ember vagyok, ezáltal jó Nő, akkor hogyan lennék egyenlő? Mivel lennék egyenlő?
Persze ezt félreértelmezzük. Nem egyenlőségről van szó, hanem egyenjogúságról. Arról, hogy amit megtehet az egyik, megtehesse a másik is. Részben ez már megvalósult, egészben pedig nem kell megvalósulnia.
Ha előre enged egy Nőt egy Férfi az ajtónál, akkor miként fogjuk fel ezt? Megköszönjük és mosollyal viszonozzuk, hogy meglátta bennünk a Nőt, vagy sértésnek vesszük, mely szerint ha elfogadjuk, megköszönjük alárendelt pozíciónkat is?
Ugyanakkor elvárjuk a férfiaktól, hogy maximálisan egyenrangú partnerként kezeljenek minket, de elvárunk Tőlük tradicionális férfi tulajdonságokat. Hogy is van ez?

2011. jún. 8.

Agyturka, mert turkálni jó :)

Hol is kezdjem?
Szokás szerint, jöjjön egy kis
Zene:


Punjabi MC, Rachel Brice/Snake Charmer - az etalon!, Bassnectar, Nelly Furtado....

Tegnap hosszas kutakodás után sikerült beszereznem a HVG Extra, Pszichológia c. kiadványát. Jó cikkek vannak benne, tartalmas, színvonalas magazin, mindössze 790 Ft-ért. Nem gondoltam, hogy ennyire keresett lesz, hogy csak a 4. újságosnál sikerül beszereznem. De ez jó hír. Azt hiszem :D

"Mindenki képes a kreativitásra" /Csíkszentmihályi Mihály/

Sokszor hallottam azt, hogy "álomvilágban élek". Soha nem értettem, hogy ez pontosan miért is rossz? Már, ha valóban rossz!
Az álmodozás, a kreativitás és a problémamegoldás kéz a kézben járnak. Persze, mint mindennek, ennek is van egy egészséges határa. Amikor álmodozunk, szabadon engedhetjük a fantáziánkat, korlátok, kockázatok nélkül képzelhetünk el bármilyen élethelyzetet. Ilyenkor új ötletek is megfogalmazódhatnak bennünk, illetve felszínre kerülhetnek rejtett vágyaink. Azt írják, ilyenkor agyunk éber pihenésre kapcsol, s nem figyel a külvilágra. Ismerős érzés. Sokszor tapasztalom. S rossz érzés, amikor ezt a folyamatot megszakítják, megzavarják. A legjobb ötletek szerintem spontán módon születnek, nem nehéz vajúdás során. Persze van példa mindkettőre, mégis számomra eddig mindig az ösztönös, improvizatív megoldások bizonyultak a leghatékonyabbaknak.

A piros a tilos?
Neeeeem. :)
Kutatások bebizonyították a piros szín vadító hatását :) Vonzóbbak vagyunk pirosban, s a nők, a piros színbe bújt férfiaknak, nagyobb társadalmi státuszt tulajdonítanak, ami persze a férfiak hiúságát legyezgeti, amitől magabiztosabbak lesznek. S ha ez még mind nem lenne elég, a férfiak piros színben, dominánsabbnak érzik magukat, ez a kisugárzásukban is észrevehető, amitől természetesen még vonzóbbak a nők számára :)
Ergo: pirosra fel, "tilosba" el! :D