Lovagina

Zene:

Rhythm 'N' Jazz-Inside My love/One more chance
Isteni zenék, jazz.....nyami.

A Lovagina a modernkori amazon, harcos istennő, vagy Xéna. Talpig Nő, talpig vérben és szablyában.

Elvágyódás ismeretlen tájra, ami iránt nem is lehetséges honvágyat érezni, de mégis képesek vagyunk rá, és ebben az elvágyódásban otthonosan érezzük magunkat.


Múzeumok éjszakája....
Hol is kezdjem. A karszalag még mindig rajtam van. Nagy hatással volt rám. Szuper volt a kiállítás, és mégszuperebb volt a "Csatornaváltás"-ként elkeresztelt Czakó Péter és Fekete Júlia impro. Nagy hatással volt rám -ezt már említettem, de nem elégszer:)-. A szaxofon, a Nő, a képek, a zene, a tánc, a tér, a csend, a zaj, a mozgás, az ember, a belső tér.........Percekig csak álltam, és bámultam a performance után. Azt hiszem Csíkszentmihályi ezt nevezi Flow-nak. Nem volt tér, sem idő. Minden egyes sejtem mozgott vele. Az improvizációban az a szép, hogy "beengednek" a lelkükbe, aktuális érzelmi világukba. Bepillantást nyerhetünk, persze csak a kulcslyukon át, mint a voyeur. Nem sokat látunk, de az mindennél izgatóbb, mert ismeretlen, titkos, misztikus. Ennél személyesebb, csodásabb, bensőségesebb, és lenyűgözőbb dolgot nem igazán tudok elképzelni. Csak engem nyűgözött le ennyire? Talán. Érdekel? Nem.
Valószínűleg azért volt ekkora hatással rám, mert a tánc bennem valami ilyesmit jelent. Igazán egyedül jó, úgy, ahogy éppen jó. El- vagy kitáncolom az érzéseim. De lehet, hogy az nem is tánc. Mozgás, az biztos. Hangulattól függ, hogy éppen lágy, rugalmas, hullámos, vagy épp gyors, durva, droid.....állandóan változó, de ettől jó.
Más előtt táncolni, olyan mint teljesen meztelenre vetkőzni egy idegen előtt. Mindent tud, mindent lát, ehhez bizalom kell, és egy belső gát áttörése. Egyenlőre nincs olyan személy az életemben, aki előtt igazán őszintén, szívesen táncolok szívből. Ez persze nem jelent semmi mást, csak azt, hogy ehhez nekem idő kell. Vagy nem, és nem is lesz ilyen személy. Ez egy belső világ, amit talán jó ha megtart magának az ember, ha nem képes megmutatni másoknak. Ha pedig képes átadni, akkor az a csoda a színpadon, amit a néző tátott szájjal les és irigyel.

Napi irodalom:
"az élő, míg él:
vágyik, szerez, elhasznál,
kidob és újra
vágyik, szerez, elhasznál
az élő, míg él "
Fodor Ákos: Circus Maximus

+1 Felhívás: